Magyarország vizeinek - így
a Balatonnak - neveze-tes hala, sajnos megritkult. A sügér ragadozó, azonban a csukával ellentétben inkább az apró állatokat és a halivadékot fogyasztja.A sügér élénk
színű; háta bíborfeketés, oldala szürkészöld, hasa fehér. Az idősebb példányok ma-gas hátúak,
a hátuk a hátúszó előtt púposan felmagasodik. A haloldalon elhelyezkedő úszók piros színűek. A sügér könnyen felismerhető a test oldalain húzódó függőleges
csíkokról; jellegzetessége még, hogy két hátúszója van, melyek közül az elsőt mint-egy IS erős és hegyes tüske feszíti; az úszó hátsó végén sötét folt van. A hátulsó hátúszó kisebb, ennek is mintegy I S sugara van, ezek azonban lágyabbak, elágazók. Április ívásának ideje; a nagy termetű nőstényt több kisebb hím kíséri. A nőstény több ezer ikrát bocsát ki; ezek fonalat alkotva tekerednek a sekély vízben található hínárra,
gyökerekre, vízbe hullott ágakra. Olyan benyomást keltenek, mintha gyöngy-füzér díszítené a növényeket; az ikra ragyog a napsütésben. A vízimadarak főként a vadkacsák - könnyen észreveszik az ikrát, s nagy mennyiséget el is fogyasztanak. Ha a sügérek nem találnak elegendő táplálékot, kis méretűek maradnak; érdekes módon azonban ezek is szaporodnak.