Venesz József

 
Venesz József, Oscar - díjas szakácsmester, szakíró 1912. május 14-én Kastélyosdombon született. Szakmai alapjait a sátoraljaújhelyi "Vörös Ökör" konyháján szerezte. 1929-ben a híres Keszey étterembe szerződött szakácstanulónak. 1934-ben kapta meg a vendéglős segédlevelet. Ezután több neves budapesti vendéglátóhelyen dolgozott: Ilkovics étterem, New-York kávéház, Tarján étterem, Vadászkürt Szálloda, Margitszigeti Nagyszálló, Grand Hotel Hungária, Lukács fürdő étterme, Városházi diétás étterem, Fischer söröző, Labányi étterem, Kárpátia. Mindenhol elismeréssel sikeresen végezte munkáját. Nemzetközi hírnevét 1937-ben, Milánóban egy étterem magyar konyhájának vezetésével, majd Abbáziában konyhafőnökként alapozta meg. 1942-ben vendéglős mesterré minősítette a Budapesti Vendéglős Ipartestület.
     1945-től rövid ideig a szovjet tengerészeti konyhát vezette, majd dolgozott a Lúdláb Királyné étteremben is. 1945 augusztusától a Savoy kávéház konyhafőnöke.
     1948-ban a londoni Olimpián a magyar versenyzők konyháját vezette. Ezért a munkájáért a Köztársasági Érdemrend bronz fokozatát kapta. Ugyanebben az évben a Brüsszeli Élelmezési Világkiállításon, mint szakács vett részt, és első díjat, arany diplomát nyert.
     1949. februártól az Élelmezési Nemzeti Vállalat osztályvezetője, s ebben a munkakörében őt bízták meg a VIT (Világ Ifjúsági Találkozó) élelmezésének lebonyolításával. 1949-ben vállalata küldte ki az újabb Brüsszeli Élelmezési Kiállításra, ahol ismét első helyen végez. 1949 decemberében felszámolják az Élelmezési N. V.-ot. Ezután a Szálloda és Élelmezési Kereskedelmi Központ Áruforgalmi főosztályának a vezetője, majd 1951-től a központ vezérigazgatója. Szakmailag állandóan képezte magát, fejlesztette tudását. 1950-ben a Belkereskedelmi Minisztérium 5 hónapos bentlakásos iskoláját végezte. 1952-ben a Gazdasági és Műszaki Akadémia levelező tagja, majd a Belkereskedelmi Akadémia hallgatója.
     1952. márciusában átszervezés folytán alakult meg a Reprezentatív Vendéglátóipari Tröszt, melynek igazgatója lesz. Később egy újabb átszervezés után, az utódvállalatánál, a Reprezentatív Vendéglátóipari Igazgatóságon töltött be vezetői beosztást.
     1952-ben, Helsinkiben részt vett az Olimpia előkészítésében, szervezte a sportolók elhelyezését, ellátását, ezért a Sport Érdemérem arany fokozatát kapta. Még ugyanebben az évben, a belkereskedelemben végzett eredményes munkájáért a Köztársasági Érdemérem arany fokozatában részesült.
     Venesz Józsefet méltán kezdték úgy emlegetni, mint a külföldi rendezvények és az olimpiák magyar konyháinak aranyérmes olimpiai bajnokát. Újabb sikeres állomásai: 1953-ban a bukaresti VIT, 1956-ban a melbourni, 1960-ban a római Olimpia. Kiváló szervezői és szakmai tevékenységéért nem maradtak el az érmek.(Sport Érdemérem arany ill. ezüst fokozata)
     1957-ben a Reprezentatív Vendéglátóipari Igazgatóság átalakult Országos Idegenforgalmi Szálloda és Éttermi Vállalattá, melynek igazgatója volt 1957-ig.
     Eredményei alapján jutott ki a brüsszeli világkiállításra. A magyar étterem vezetőjeként olyan elismerést szerzett hazánk konyhaművészetének, mely hosszú időre kedvezően befolyásolta nemzetközi megítélésünket. A Munka Érdemrend arany fokozatával jutalmazták.
     1959-től a Konzumex Külkereskedelmi Vállalat osztályvezetőjeként a külföldi magyar éttermek szervezését, állandó ellenőrzését biztosította a Kereskedelmi Kamarával együttműködve.
     1962-ben alakult a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Felsőfokú Szakiskola, amelynek másodállásban tanszékvezetője 1967-ig.
     1962-ben megbízták a Budapesti Vendéglátóipari Tröszt igazgatói teendői ellátásával. 1968-ban a Tröszt megszűntével egyidejűleg kinevezték az Északpesti Vendéglátóipari Vállalat igazgatójává, ahol 1975-ig, nyugdíjba vonulásáig dolgozott.
     1968-tól alapító elnöke volt haláláig (1978. június 11.) a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetségének. Köztiszteletben álló tagja, majd alelnöke a Szakács Világszövetségnek. A Vendéglátás című szakmai lap egyik alapítója és értékes munkatársa évtizedekig