Nyugat-Európa jelentős részébe mesterségesen telepítették; húsa az ünnepi lakomák és a böjtös ételek nélkülözhetetlen kelléke. Angliában - az irodalmi adatok szerint - a 13. században már horgászták. A ponty igazi hazája a Távol-Kelet, már sok évszázada szaporítják.Csak a fiatalja verődik rajokba. Az idősebb példányok - különösen a nagyobbak -- magányosan járnak. A ponty a dús növényzetű, lassú folyású folyókat, de talán még inkább a kisebb-nagyobb tavakat kedveli. Igen jól tűri az alacsony oxigénszintet, így azután jól megvan a kisebb ta-vakban, de még az öntözést szolgáló csatornákban is. Kü-lönösen jól érzi magát ott, ahol iszapos a mederfenék, mi-vel szívesen turkál a rovarlárvákból, férgekből álló tápláléka után. A gazdag élővilágot rejtő, gyorsan felmelegedő vizekben hamar méretesre fejlődik. Európa északabbi országaiban előszeretettel húzódnak az erőművek által kibocsátott meleg vízhez.A ponty eredeti, vadon élő formája, a vadponty megle-hetősen alacsony hátú, ezért nyurga ponty"-nak is nevezik. Testét beborítják a pikkelyek. A pontyot a tógazdaságokban mesterségesen szaporítják, amihez mindig a megfelelő példányokat válogatják ki. A nemesített ponty magasabb hátú, így több a hús rajta. Másrészt kevesebb a pikkelye, olykor csak a hátvonal hosszában sorakoznak. A meglévő pikkelyek nagyok, ezért az ilyet tükörpontynak nevezik. A bőrpontynak nevezett változatnak egyál-talán nincs pikkelye. Halas vizeinkbe mesterségesenszaporított fiatal pontyokat helyeznek ki, akadnak a horgászok horgára. A ponty felső hát, bajusznak nevezett húsos nyúlványa van.  Bajusz  a porcos-ruganyos száj sarkán helyezkedik el.A pontyok június meleg napjain ívnak a sekély, hínáros vizekben. A nőstény igen sok ikrát hullat. Az ivadék egy hét után kel ki, nem sokkal ezután megkezdi a kerekes-férgek, alsórendű rákok után való vadászatot. Gyorsan növekednek, őszre az egynyaras példányok elérik a l0 cm-es hosszúságot. A 3-5 esztendős példányok már ivar-érettek, 20 esztendőt vagy még többet is megérhetnek.